Elsőként mindenképp azt fontos tisztázni, hogy mire akarunk egy adott műszert használni, hiszen nem mindegy, hogy egy éretlen cseresznyéről kell megmondja, hogy “zöld” vagy azért van szükségünk színmérőre, mert autóipari beszállítók vagyunk, és ha nem a vevő által meghatározott igen szigorú színtűréssel szállítunk, egy életre elesünk legnagyobb megrendeléseinktől. Nyilván más kategóriájú készülék kell az első esetben (ha egyáltalán van értelme itt színmérőről beszélni), és más a második esetben (amikor a színmérő ára kisebb súllyal esik latba, mint az, hogy tudásban megfelelő legyen; és aminél akár egyetlen visszautasított szállítmány is drágább).
Mennyibe kerül egy színmérő?
Alapvetően 2-4 millió forintba, ez gyártótól függetlenül van így (ami ezalatt van, az aligha színmérő; ami efölött, az vagy túlárazott, vagy speciális készülék).
De tényleg ilyen egyszerű ez a válasz?
Árakkal kapcsolatban szokás autókkal példálózni: mennyibe kerül egy autó? Lehet kapni kétmillióért és negyvenmillióért is.
A kétmillió forintos is elvisz, de egy tízmilliós nyilván kényelmesebb, jobban felszerelt, biztonságosabb; ehhez képest egy negyvenmilliós autó esetében nem kis részben a márkanevet és a “szomszédpukkasztási felárat” kell megfizetni.
Egy mérőkészülék esetében azonban nem ilyen egyszerű ez a hasonlat, a színmérők esetében ez még többet jelent: egy szint alatt nem lehet – akár kényelmetlenül, lassabban, több munkával vagy kompromisszumok árán – hasonló eredményeket elérni, mint egy megfelelő tudású műszerrel. Hiába hívják színmérőnek, ha az adott készülék alapvetően nem alkalmas arra, hogy (pontos) színt mérjenek vele – pontatlan mérésnek meg nincs sok értelme, legyen bármilyen olcsó is maga a “vas”.
Az értelmetlenül kiadott kevés pénz is kidobott pénz.
Mit mutat az adatlap?
Színmérő (vagy bármilyen más készülék) vásárlása előtt célszerű alaposan végignézni az adatlapot – mégha az adatok önmagukban nem is mondanak el mindent, és esetleg értelmezésre is szorulnak (hiszen pl. soha nem foglalkoztunk korábban színméréssel, és a megadott adatok egy részét nem is értjük).
Első körben érdemes ránézni műszer általános adataira, elsősorban a mérés tartományaira: a mért hullámhosszra, a mérési felületre, a kijelzett értékek körére, a kiértékelés választható fényére.
Egy mérőkészülék esetén a pontosságnál mi lehet fontosabb? Így hát színmérő esetén is a legfontosabb rákérdezni a
- a mérés abszolút pontosságára / az eredmények tűrésére,
- a készülékek közti megengedett eltérésre (IIA: Inter-instrument agreement)
- az ismétlőképességre (az önmagában elég keveset mond, ha pl. csak annyi van feltüntetve, hogy hirtelen egymás utáni mérések között mekkora eltérés lehet, esetleg ez is csak fehér mintán mérve),
- a hőmérsékleti driftre (vagyis mekkora az eltérés pl. a télen egy hűvös csarnokban 16°C-ban, esetleg szabadban használva tényleg hidegben, és nyáron pl. 35°C-ban mért értékek között?)
Maradt még kérdése? Vegye fel velünk a kapcsolatot, szívesen segítünk!