Színmérésnél a geometria alatt azt értjük, hogy a fény milyen irányból (irányokból) kerül a mért mintára, és merre van a mérés érzékelője (ami a gyakorlatban egy száloptika belépő pontja). Ilyen értelemben a geometria a készülékek felépítését alapvetően meghatározza, és nem lehet a különböző geometriák között “átkapcsolni”.
d/8 mérési geometria
Általánosan elterjedt az ún. “d/8” geometria.
Az ilyen felépítésű műszerben a megvilágítás diffúz, vagyis a mért felületre kerülő fény ereje minden irányból egyforma (a fény egy egyenletesen szóró, “diffúzor” kamrába kerül, és ebből jut a mintára). A mért felületre merőlegestől 8° eltérés alatt történik a mérés.
Adja magát, hogy ez a 8° eltérés a szemközti irányból be tud csillanni (ez az ú.n. “SCI” – Specular Component Included – mérés); vagy a diffúzort egy fénycsapdával lehet felszerelni, ami pont ezeket a becsillanásokat okozó fénysugarakat kiszűri (ez az ú.n. “SCE” – Specular Component Excluded – mérés).
A Konica Minolta színmérők általában egy mérésből is meg tudják adni mindkét eredményt, de hogy melyikre van szükség, az a feladat ismeretében határozható meg, nincs erre egyértelmű szabály.
45/0 mérési geometria
Az ún. 45/0 elrendezésű színmérőkben a felületet 45° alatt világítják meg, és pont merőlegesen (0° eltéréssel) van a mérés elhelyezve. A megvilágítás nem diffúz, mégis körszimmetrikus kell legyen (jele: 45/0:a ill. 45/0:c a CIE besorolása szerint). Enélkül a mérési eredmények a mintázott, érdes, textúrával rendelkező felületeken függenének a műszer pillanatnyi helyzetétől, az eredmények nem lennének megbízhatóan reprodukálhatóak.
Ezeket az igényeket elégítette ki a maga korában egyedülálló módon a Konica Minolta CM-2500cCT típusú színmérő spektrofotométere. Ennek friss utóda a CM-25cG típus, ami az elődjéhez hasonlóan nagyon jó körszimmetrikus megvilágítást ad, de az eredetileg is kiemelkedő pontosságán még tovább javítottak. A nagy áttörést – amit a Konica Minolta több nagy autógyárral, azok igénye szerint fejlesztett ki – az jelentette, hogy a CM-25cG mindezek mellett még egy teljes értékű fényességmérőt is tartalmaz.
Megjegyezzük, hogy valamit 45° alatt megvilágítani viszonylag egyszerű; egyszerűbb, mint pl. diffúzort építeni. Ezért a 45/0 felépítést az egyszerű, “olcsó” készülékekben is alkalmazzák, de ezek minden egyéb tulajdonságukban egy teljesen más kategóriát jelentenek. Egy készülék csak attól, hogy 45/0 jelű, még egyáltalán nem alkalmas a fenti mérésekre.
Több szögű (“multi-angle”) műszerek
A – főként az autóiparban használt – metál hatású festékek színének pontos mérése különös kihívást jelent, hiszen maga a metál hatás lényege, hogy a festett felület megjelenése és a színe erősen irányfüggő, amit pontosan felmérni csak több irányból végzett méréssel lehet. Erre a feladatra találták ki a több szög alatt mérő (“multi angle”) műszereket.
Ezek a színmérők kicsit hasonlítanak a 45/0 rendszerekhez, mivel nem minden irányból, hanem csak meghatározott szög alatt világítják meg a mintát, de alapvetően két dologban lényegesen eltérnek attól:
- a megvilágítás/érzékelés nem 45/0, hanem mindkettő több, szabványok által maghatározott szög alatt történik;
- a fő felhasználási körük, a metál hatású festékek miatt a megvilágítás nem körkörösen, hanem csak egy irányból éri a mintát.
A különösen nehezen mérhető ívelt ill. kicsi részeket is kiemelkedő pontossággal méri a CM-M6 multi-angle spektrofotométer.
Maradt még kérdése? Vegye fel velünk a kapcsolatot, szívesen segítünk!